A szöveg a fogyasztói társadalommal fordul szembe, Amerika-ellenes, globalizáció ellenes, virulens politikai kiáltvány és a végletekig teátrális.

A szereplő érzékeny, sebezhető, zaklatott és alkalmazkodni képtelen: napjainkban mi más lehetne, mint bohóc. Vagy költő – azaz szintén bohóc. A fogyasztás démonától megszállt társadalmunk csak komikusként értékelheti őt.

Az előadás a rendszer azon eszközeire világít rá, amelyek a tragikumot komikusnak tüntetik fel: átváltozás, amely az egyénre nézve csak tragikusan végződhet.

Rodrigo Garcia szövegeinek erénye, hogy erős érzelmeket váltanak ki, izgatnak, kérdéseket vetnek fel, gondolkodni kényszerítenek. Meggátolnak abban, hogy a fogyasztói társadalom részére előgyártott különböző manipulációs stratégiák válaszaival az elhülyülésig tömjük magunkat.