A 2024 júniusában a Montpellier Danse Fesztiválon bemutatásra kerülő Telihold című előadás, melynek főpróbáját a TESZT-en láthatja a közönség, hetet vonultat fel az Omma nyolc táncosából, akik tovább mélyítik és bővítik az eredeti darabban bemutatott témákat, Josef Nadj pedig csatlakozik hozzájuk a színpadon.

A címben szereplő hold a kozmoszt szimbolizálja, az univerzum keletkezését, amely megelőzi az élet kialakulását. A hold 28 napos ciklusa és négy fázisa ritmikus struktúrát kínál a produkciónak. Nadj az amerikai fekete jazz eredetét és evolúcióját járja körül, megismertetve a táncosokat ezzel az afrikai kultúrában gyökerező műfajjal. Közösen elemzik a zenei formát és éthoszt, hogy ennek megfelelően fejlesszék ki a mozdulatokat.

A Telihold a mozgalom olyan jeles képviselői előtt tiszteleg, mint Charles Mingus, Cecil Taylor, Anthony Braxton és az Art Ensemble of Chicago. A produkcióban bábjáték is szerepel, ez Nadj munkásságának visszatérő motívuma, amely az élő és élettelen közötti kölcsönhatást, a teremtés tökéletlenségét, valamint az alkotó és a teremtés közötti örök küzdelmet jeleníti meg.