Színházak
Debreceni Csokonai Színház
Weöres SándorA holdbeli csónakos
Táncos-zenés mesejáték Weöres Sándor színműve alapján
A Hajdú Táncegyüttessel koprodukcióban
- A holdbeli csónakosBakos-Kiss Gábor
- Jégapómagyar fejedelemVarga József
- PávaszemleányaSzakács Hajnalka
- Nagymedvelapp fejedelemMiske László
- Medvefialapp trónörökösKiss Gergely Máté
- Vitéz LászlóOlt Tamás
- Bolond IstókMercs János
- Paprika JancsiVranyecz Artúr
- GyöngyvérJégapó udvari énekesnőjeEdelényi Vivien
- Kínai császárBocskai István
- HóhérBocskai István
- Szerecsen királyEndi András
- Krétai királyMolnár Endre
- BörtönőrMolnár Endre
- Sumér máguskirálySteuer Tibor
- ZongoristaSteuer Tibor
Közreműködik: a debreceni Hajdú Táncegyüttes, együttesvezetők: Tiszai Zsuzsa, Lovas Bálint
- rendezőGemza Péter
- díszlettervezőGemza Péter
- jelmeztervezőAleksandra M. Pešić
- dramaturgKozma András
- zeneszerzőSolti Árpád
- videóJóvér Csaba
- súgóDihen Viktória
- ügyelőKarl József
- rendezőasszisztensJóvér Csaba
Vitéz László, Paprika Jancsi, Bolond Istók nem ismeretlenül csengő nevek előttünk, mindannyian egyszer legalább összefutottunk velük életünk során: gyerekkorunkban nagymamával a Városligetben, felnőttként gyermekünkkel a debreceni Mutatványos Parkban, vagy ha máshol nem, a képernyőn keresztül. Pávaszem, Jégapó magyar király leánya a boldogságot az égi szerelemben keresi, a Holdbeli csónakossal való találkozástól várja.
Az álmodozó Pávaszem kezének elnyerésére négy kérő pályázik. Huang-ti, a kínai császár erőszakkal, katonasággal akarja megszerezni; Temora, a gonosz kelta királynő eladja Memnonnak, a kincset ígérő szerecsen fejedelemnek; tőle elrabolja Idomeneus, a krétai király; ezután Dumuzi, a sumir főpap foglya lesz, aki bűvölő-bájoló varázslattal tör életére... Pávaszem eljut a majmok országába is... Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók – meg persze Medvefia, lapp királyfi – Pávaszem kiszabadításán fáradoznak, de a lány változatlanul a Holdbeli csónakos után vágyakozik. A Sólyomistennőnek kell végül csőrével a fiatalok szívéből a valódi szerelmet napvilágra hozni.
„Magyar tárgyú, magyar ritmikájú mesejátékénak" mondja a költő saját darabját, és minthogy a Weöres-színjátszásnak nincs még rögzült hagyománya, óriási lehetőség egy-egy alkotó számára a megszólaltatás formájának megtalálása. A darabot táncjátékként Gemza Péter koreográfus a Hajdú Táncegyüttes művészeivel és társulatunk színészeivel viszi színre.
2012. 11. 08.