Színházak
Debreceni Csokonai Színház
Edmond RostandA sasfiók
Színmű
- Ferencreichstadti hercegKrisztik Csaba
- Flambeau SéraphinVarga József
- MetternichTrill Zsolt
- Ferenc császárKóti Árpád
- Gróf SedlinskyrendőrfőnökMészáros Tibor
- Lord Conwlayangol követKádas József
- A szabóKristán Attila
- Prokesch -Osten lovagKristán Attila
- A francia attachéAndrássy Máté
- De Lorget TiburceMercs János
- Gróf Dietrichsteina herceg nevelőjeVranyecz Artúr
- Gentz FrigyesTóth László
- MarmonttábornagyBakota Árpád
- Mária Lujzapármai hercegnőSzűcs Nelli
- A főhercegnőOláh Zsuzsa
- CameratagrófnőÚjhelyi Kinga
- De Lorget TerézTiburce húgaSzűcs Kata
- Elssler FannyFöldeáki Nóra
Súgó Nánási Andrea,
Ügyelő Kató Anikó
- rendezőVidnyánszky Attila
- díszlettervezőAlexander Belozub
- jelmeztervezőAlexander Belozub
- dramaturgRideg Zsófia
- rendezőasszisztensJóvér Csaba
II. Napóleon, a Sasfiók ráébred, hogy anyjának, Mária-Lujza családjának - a Habsburg-háznak - a foglya. Feléled benne apja dicsősége, és elkezd a francia császári trónról álmodni...
Metternich kancellár – aki a fiún keresztül még mindig a már elhunyt Napóleonnal harcol – szigorúan őrzi, átvizsgálja leveleit, cenzúrázza könyveit, és osztrák nézőpontból átírt történelmet taníttat neki. A fiúhoz mégis bejutnak a könyvek, mégis rábukkan apja testamentumára, és a napóleoni legendás élet minden mozzanatát betéve tudja. Az udvarban álöltözetben kapcsolatba kerül vele unokahúga, az amazon-természetű Camerata grófnő, aki életét arra tette fel, hogy a francia trónon újra a napóleoni sast lássa majd, és megpróbálja rávenni a herceget a szökésre. Ő azonban még nem érzi magát késznek az uralkodásra: apja és anyja vére óriási harcot vívnak benne, hamleti kétségektől és a rohamosan elhatalmasodó tüdőbajtól gyötörten továbbra is Schönbrunn foglya marad. Két év múlva Camerata grófnő újabb kísérletet tesz, most a napóleoni hadsereg legendás gránátosainak egyikét, Flambeau-t küldi a herceg kiszabadítására. Az osztrák lakájnak öltözött gránátos titokban átfesti franciára a herceg fakatonáit, aki mámoros stratégiai játékba kezd barátjával, Prokesch-sel, akivel képzeletben lejátsszák a wagrami ütközetet. Mikor Flambeau felfedi magát, apja dicsőségének testet öltését látja a fiú a hadviselt katonában, és végre rászánja magát a szökésre. Zsófia főhercegnőnek tett ígéretéhez híven azonban még egyszer megkísérli, hogy Ferenc császártól törvényes engedélyt kapjon a francia trónra, de amikor már-már sikerül az ellágyult nagyapától ezt kicsikarnia, Metternich „észhez téríti\" az öreg császárt. Nem marad más hátra, mint a szökés. Metternich érezve, hogy valami készül, felébreszti a hercegben a kételyeket, és darabokra töri az önbizalmát. Az összeesküvők az álarcosbálon akarják megszöktetni a herceget, aki végül anyja hűtlenségét látva újra összeszedi lelkierejét, és végrehajtja a szökési tervet. A wagrami síkon Flambeau és barátja kíséretében várják őt hívei, hogy elkísérjék Franciaországba. A herceg azonban a Schönbrunnban maradt Camerata grófnőért aggódik, és nem indul el időben. A síkra érkező grófnő kétségbeesetten látja, hogy a herceg nem ment el. Metternich emberei is megérkeznek, és elfogják az összeesküvőket. A herceg magára marad a wagrami síkon az öngyilkosságot elkövető, haldokló Flambeau-val. A síkon, ahol egykor apja nagy emberáldozatokat követelő győzelmet aratott, megelevenednek az elesett katonák. A mezőt sebesültek nyögése tölti be, a tüdőbajos herceg száján kibuggyan a vér. Itt érti meg rendeltetését: élete áldozat, amely megváltja az apja dicsőségéért szenvedők sokaságát. Az utolsó képben osztrák családja körében látjuk halálos ágyán, ahol még feloldozza anyját a hűtlenség bűne alól. Egy ártatlan gyermek hal meg itt. Holttestére Metternich még ráadatja az osztrák egyenruhát.
Metternich kancellár – aki a fiún keresztül még mindig a már elhunyt Napóleonnal harcol – szigorúan őrzi, átvizsgálja leveleit, cenzúrázza könyveit, és osztrák nézőpontból átírt történelmet taníttat neki. A fiúhoz mégis bejutnak a könyvek, mégis rábukkan apja testamentumára, és a napóleoni legendás élet minden mozzanatát betéve tudja. Az udvarban álöltözetben kapcsolatba kerül vele unokahúga, az amazon-természetű Camerata grófnő, aki életét arra tette fel, hogy a francia trónon újra a napóleoni sast lássa majd, és megpróbálja rávenni a herceget a szökésre. Ő azonban még nem érzi magát késznek az uralkodásra: apja és anyja vére óriási harcot vívnak benne, hamleti kétségektől és a rohamosan elhatalmasodó tüdőbajtól gyötörten továbbra is Schönbrunn foglya marad. Két év múlva Camerata grófnő újabb kísérletet tesz, most a napóleoni hadsereg legendás gránátosainak egyikét, Flambeau-t küldi a herceg kiszabadítására. Az osztrák lakájnak öltözött gránátos titokban átfesti franciára a herceg fakatonáit, aki mámoros stratégiai játékba kezd barátjával, Prokesch-sel, akivel képzeletben lejátsszák a wagrami ütközetet. Mikor Flambeau felfedi magát, apja dicsőségének testet öltését látja a fiú a hadviselt katonában, és végre rászánja magát a szökésre. Zsófia főhercegnőnek tett ígéretéhez híven azonban még egyszer megkísérli, hogy Ferenc császártól törvényes engedélyt kapjon a francia trónra, de amikor már-már sikerül az ellágyult nagyapától ezt kicsikarnia, Metternich „észhez téríti\" az öreg császárt. Nem marad más hátra, mint a szökés. Metternich érezve, hogy valami készül, felébreszti a hercegben a kételyeket, és darabokra töri az önbizalmát. Az összeesküvők az álarcosbálon akarják megszöktetni a herceget, aki végül anyja hűtlenségét látva újra összeszedi lelkierejét, és végrehajtja a szökési tervet. A wagrami síkon Flambeau és barátja kíséretében várják őt hívei, hogy elkísérjék Franciaországba. A herceg azonban a Schönbrunnban maradt Camerata grófnőért aggódik, és nem indul el időben. A síkra érkező grófnő kétségbeesetten látja, hogy a herceg nem ment el. Metternich emberei is megérkeznek, és elfogják az összeesküvőket. A herceg magára marad a wagrami síkon az öngyilkosságot elkövető, haldokló Flambeau-val. A síkon, ahol egykor apja nagy emberáldozatokat követelő győzelmet aratott, megelevenednek az elesett katonák. A mezőt sebesültek nyögése tölti be, a tüdőbajos herceg száján kibuggyan a vér. Itt érti meg rendeltetését: élete áldozat, amely megváltja az apja dicsőségéért szenvedők sokaságát. Az utolsó képben osztrák családja körében látjuk halálos ágyán, ahol még feloldozza anyját a hűtlenség bűne alól. Egy ártatlan gyermek hal meg itt. Holttestére Metternich még ráadatja az osztrák egyenruhát.
2007. 12. 07.
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!