A tradíció és az újrakezdés, a létért való aggodalom és az életöröm, a zsidó humor és megrázó tragédia izgalmas keveréke az, ami a „Hegedűs a háztetőn” című musicalt igazi klasszikussá teszi. A mű címe Chagall egyik képére utal.



A hegedűs a háztetőn a legborzasztóbb körülmények közötti túlélés metaforája.

Anatevkában, egy ukrán faluban szerény körülmények között él családjával Tevje, a tejesember. Szegényes helyzetéről jámbor és dacos párbeszédeket is folytat Istennel. A „Ha én gazdag lennék“ című dala örökzöld sláger lett.



Schtetl-ben, a zsidó negyedben a tradíció a legnagyobb úr. Ettől függ, mit egyen az ember, hogy aludjon, hogy imádkozzon – és hogy kivel házasodjon össze.

Amikor Tevje férjhez akarja adni lányait, ő és tradícionális világképe nagy megpróbáltatások elé kerül, hiszen a férjválasztás kérdésében lányai saját fejük után mennek. Zeitel, a legidősebb, Mottelt, a szegény szabót szereti; Hodel szíve a haladó szellemű egyetemistához, Perchikhez húz és Chava, a legkisebb, az orosz Fedjához menne feleségül.

Habár két lánya esetében hajlandó átlépni saját korlátait, a harmadik lány kérése már túl sok számára: Chava egy katolikust szeret. Ebbe a megoldhatatlannak tűnő konfliktusba szól bele a politika. Egy fentről jövő parancs szerint minden zsidónak 3 napon belül el kell hagynia Anatevkát.



Újra a szakadék szélén találják magukat kulturális, anyagi és testi létükért harcolva, mint a hegedűs a háztetőn.