Színházak

Egri Gárdonyi Géza Színház

Huszka Jenő - Martos FerencGül baba

Daljáték 2 részben
Közreműködnek:
Az Eszterházy Károly Főiskola énekszakos hallgatói és Az Egri Szimfonikusokból alakult zenekar

Huszka életművének csúcsára az 1905-ben bemutatott Gül Babával jutott fel. Létrehozott egy olyan operett stílust, amely egyaránt hatott a nemzeti érzelmekre, és kielégítette a nagyvárosi közönség szórakozási igényeit is. A Gül Baba megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg.


Gábor diák barátjával, Mujkóval beszökik Gül baba rózsakertjébe és leszakít egy szál virágot, hogy  szerelmének,  Leilának  adja. A lány nem más, mint a ház urának gyermeke, a rózsa pedig szent. Mindez bizony  alaposan megbonyolítja  a rózsatolvajok életét...

 A mű  magas szintű zenét képvisel, operai képességeket kíván a színészektől.   Mindenki számára ismerős dallamok ezek, legfeljebb az nem egyértelmű, melyik műből  valók.

Gül baba nevéhez megannyi mendemonda kapcsolódik, egy az operett-irodalomhoz is utat talált.

Ez a történet 1590-ben játszódik, akkor, amikor a törökök Budán voltak. Állítólag élt is egy Gül baba nevű török méltóság, aki vallási elöljáró lehetett a budai helytartóságban. Az persze, hogy valóban volt-e lánya vagy tényleg ő volt-e a rózsák atyja, már a legendák homályába vész, de minden történetnek van valamiféle igazságmagva.

Az operett ősbemutatóját 1905. december 9-én tartották, 1940-ben Nádasdy Kálmán forgatott filmet a meséből. A fekete-fehér moziban, miként az eredeti történet szerint is, Gábor diák és Mujkó kincsek és titkos alagút után kutatva lopódzik be a rózsakertbe.

 Darumadár fenn az égen, Borban az igazság, borban a vigasz: ismerős dalok ismerős sorai, a Gül baba című operett örökzöldjei.

 

Játékidő: 2 óra 25 perc

 

2011. 01. 28.

Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

Színház-választó

Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!