Színházak
Forte Társulat
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
Horváth CsabaIsteni vidékek
- rendezőHorváth Csaba
- koreográfusHorváth Csaba
- jelmeztervezőBenedek Mari
- dramaturgGarai Judit
- fényPayer Ferenc
- hangKondás Zoltán
Elíziumi mezők:a hősök nyughelye
Helikón: a múzsák lakhelye
Hüperborea: az „Északon túli ország"
Kókütosz: a panasz alvilági folyója
Léthé: a feledés alvilági folyója
Olümposz: az istenek lakhelye
Sztüx: az alvilág legjelentősebb folyója
Tartarosz: az alvilág legmélye
A Kalevala északi tájai után Horváth Csaba koreográfus-rendezőt ez alkalommal a platóni dialógusok inspirálták. Platón írásai rejtett igazságtartalmukkal és elgondolkodtató mondanivalójukkal kitűnő dramatikus alapanyagot jelentenek egy fizikai színházi előadás számára. Hiszen ezeknek a műveknek a kiindulási alapja az, hogy nem két ellentétes álláspont ütközik, hanem a kérdésfeltevő és a válaszadó hosszas, közös gondolkodása után egyesül. Ha a kommunikáció sikeres, a végső igazság akkor sem hangzik el, mert kimondhatatlan. Ezt az ideális állapotot még feszesebbé teszik azok a hétköznapi élethelyzetek, amelyekben gyakran másképp és máshogy halljuk meg azt, amit a kérdésfeltevő vagy a válaszadó mond. Az ilyen szituációkban a komikum és a tragikum egyszerre van jelen. A zene, a vizualitás, a nyelvi absztrakció és a mozgás azonos hangsúlyt kapnak, az előadás fő dramaturgiai mozgatóelemeivé válnak. Az Isteni vidékek centrumában a test és lélek dualizmusa, az individuum létezése és az emberiség legkedvesebb játéka, a nyelv állnak.
Helikón: a múzsák lakhelye
Hüperborea: az „Északon túli ország"
Kókütosz: a panasz alvilági folyója
Léthé: a feledés alvilági folyója
Olümposz: az istenek lakhelye
Sztüx: az alvilág legjelentősebb folyója
Tartarosz: az alvilág legmélye
A Kalevala északi tájai után Horváth Csaba koreográfus-rendezőt ez alkalommal a platóni dialógusok inspirálták. Platón írásai rejtett igazságtartalmukkal és elgondolkodtató mondanivalójukkal kitűnő dramatikus alapanyagot jelentenek egy fizikai színházi előadás számára. Hiszen ezeknek a műveknek a kiindulási alapja az, hogy nem két ellentétes álláspont ütközik, hanem a kérdésfeltevő és a válaszadó hosszas, közös gondolkodása után egyesül. Ha a kommunikáció sikeres, a végső igazság akkor sem hangzik el, mert kimondhatatlan. Ezt az ideális állapotot még feszesebbé teszik azok a hétköznapi élethelyzetek, amelyekben gyakran másképp és máshogy halljuk meg azt, amit a kérdésfeltevő vagy a válaszadó mond. Az ilyen szituációkban a komikum és a tragikum egyszerre van jelen. A zene, a vizualitás, a nyelvi absztrakció és a mozgás azonos hangsúlyt kapnak, az előadás fő dramaturgiai mozgatóelemeivé válnak. Az Isteni vidékek centrumában a test és lélek dualizmusa, az individuum létezése és az emberiség legkedvesebb játéka, a nyelv állnak.
2009. 04. 22. Trafó
Galéria
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!