Színházak
Nemzeti Színház - Gobbi Hilda Színpad
William NicholsonÁrnyország
- LewisRátóti Zoltán
- JoyTóth Auguszta
- WarnieHunyadkürti György
- RileyNyári Oszkár
- HarringtonZalányi Gyula m.v.
- DouglasJoy fiaPaldesz Nataniel DánielMezőszentgyörgyi ÁronLindner Márton
- rendezőDér András
- díszlettervezőKiss Borbála
- jelmeztervezőKiss Borbála
- fordítóUpor László
- világítástervezőMemlaur Imre
- segédrendezőVáradi Szabolcs
„Az ember nem tudja, mennyire hisz igazából, amíg az igazság vagy hamisság élet-halál kérdéssé nem válik számára. Könnyű mondani, hogy "hiszek" - a zsinór elég erős és ép, amikor csak egy dobozt kell átkötni vele. De képzeljük el, hogy egy szakadék fölött kell ugyanezen a zsinóron függeszkedni! Nem ellenőrizné az ember először nagyon alaposan, hogy valóban rábízhatja-e magát?”
(C.S.Lewis)
szerelmi történet
C. S. Lewis és Joy Grasham szerelmi története.
Egy ötvenes éveibe lépő, anglikán, Cambridge - i egyetemi tanár és egy fiatal, elvált New York - i zsidó költőnő egymásra találása.
A megrögzött agglegény és a szabadelvű asszony.
A Toelkin baráti köréhez tartozó professzor élete főművén dolgozik, „Az öröm vonzásában” / Surprised by Joy /, amikor megismerkedik azzal a nővel, akit Joy - nak hívnak. Gyerekkorában elveszített édesanyja után az első nő, aki érzelmeket tud benne kelteni.
Konzervatív és merev, miközben maró gúnyja tárgya a hipokrita, konzervatív és merev tanári kar, baráti társasága és ezeken keresztül a társadalom.
Gondosan felépített védelmi rendszerét, melyet életfilozófiának nevez, szétdúlja a konvenciókra és etikettre fittyet hányó asszony őszinte kíváncsisága és kíméletlen szókimondása.
Lewis gyerekmeséket ír, de közelről még nem látott gyereket. Viszont ő nem felejtette el, hogy gyerek is volt.
Joy magával hozza kisfiát, Duncant. A gyerek azt a padláson porosodó szekrényt keresi, ahonnan a gyermekkor csodálatos mesefigurái előbukkannak és életre kelnek Lewis könyveiben.
Édesanyja azt a férfit keresi, aki választ tud adni a szenvedésre.
Mindketten csalódnak. A boldogságot máshogy értelmezi a valóság, mint ahogy az álmainkban él.
A professzor úr előadásokat tart a fájdalomról, azt kutatva, vajon Isten kegyetlenségből mér- e annyi szenvedést az emberre.
Jól megszervezett védelmi rendszerén nem hatol át érzelem, míg nem találkozik brutális exférje elől menekülő Joy - val.
Megváltozhat - e az ember az ötödik X után? Feladja az elveit, vagy most talál rájuk igazán? Megértő otthont rejt a szekrény sötétje? Vagy valami szörnyűséges bukkan elő?
E kései szerelem tragikus fordulatot vesz. Nem az irigyen gúnyolódó külvilág szakítja szét, hanem a nő halálos betegsége tesz pontot a történet végére.
De vége van - e valóban? Vagy ez a fájdalom záloga egy valamikori boldogságnak?
Joy iróniájára jellemző, hogy halála előtt két héttel, Lewis bátyjának születésnapjára két tucat zsebkendőt vett.
“ Üres szó mind, hogy szerettelek.
Mindenben mindig én voltam a lényeg.
Át meg átjárja lelkem a haszonvágy s az önzés:
Isten, Te, barátaim - énértem vannak mind. “ (C.S. Lewis )
William Nicholson Árnyország című drámájának szereplői valóságos személyek.
Érzelmeiket, gondolataikat, tépelődéseiket, kétségeiket színészek keltik életre egy absztrakt térben. A motivációk érdekelnek konkrét és elvont formában egyaránt. A szabadság megtalálásának titka, amikor a legkilátástalanabb helyzetben is megtalálható Isten tekintete.
Dér András, rendező
A szerző engedélyét a The Agency (London) Ltd, Polletry Lane, London W11 4LZ és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.
2015. 01. 29. Bemutató Kaposváron - 2014. 12. 10.
Az előadás hossza: 130 perc 1 szünettel