Idén a Gyulai Várszínház az elmúlt 50 év legjobb előadásaiból válogat. Székely János: Mórok című színdarabjának 1989-ben Gyulán volt az ősbemutatója, amelyet nagy sikerrel játszottak el akkor a vár előtt felállított színpadon Tompa Gábor rendezésében. Ebben az évben Csiszár Imre állítja színre a produkciót neves színészek főszereplésével.

Székely János (1929– 1992)

költő, próza- és drámaíró, műfordító

Elsősorban filozófiai műveltsége és sajátos bölcselete határozza meg írói arculatát. Az írói pályája kezdetétől szemben állt a hatalom, a hivatal rövidlátó, sok esetben embertelen politikai gyakorlatával. Fölényes biztonsággal találta meg azt a költői jelbeszédet, melynek birtokában bátran elmondhatta a maga különvéleményét mindarról, ami megalázta az embert. Nem befolyásolták a kor irodalompolitikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította. Nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez.

A darab ismertetője

A mű két szálon fut. Az egyik a XVI. század elején játszódik Spanyolországban. Azokban az időkben, amikor a spanyolok visszahódítják az Ibériai-félszigetet a móroktól. Ugyanis az Új Világ fölfedezésével más tárgyalási pozícióba került a hatalom, így már nem látják gazdasági szükségét a mór jelenlétnek, ezért ideológiába burkolt népirtásba fognak. A darab másik szála 1950-es években játszódik Kolozsváron, ahol ezekben az időkben miden erővel igyekeznek eltántorítani a romániai magyar értelmiséget a magyarországi forradalomhoz való csatlakozástól. A két cselekményszál könnyen rokonítható egymással, hiszen mind a kettőben egy kisebbségben élő népet igyekszik elnyomni egy erősebb hatalom. Ahogyan a spanyolok igyekeznek a mór kisebbséget elűzni vagy megsemmisíteni, ugyanolyan módszerekkel igyekszik évszázadokkal később, az 1950-es években a romániai hatalom a kisebbségben élő magyar értelmiséget ellehetetleníteni. A párhuzamos dramaturgia következtében a főhős is két formában van jelen. Azonban akár Husszein, a mór egyetemi tanár, akár Szabédi László, a romániai magyar értelmiségi alakjában tűnik fel, mégis mind a két korszakban a konfliktusa ugyanaz marad. Mindkét esetben a megmaradása érdekében fel kell áldoznia az értelmiségi lét egyetlen biztosítékát, a függetlenségét.