Színházak
Békéscsabai Jókai Színház
Kálmán ImreA cigányprímás
- Rácz PalicigányprímásJankovits József
- JuliskaRácz Pali nevelt lányaSzóka JúliaUdvarhelyi Boglárka
- LaciRácz Pali fiaBalogh LászlóBuzás Viktor
- SáriRácz Pali lányaTeremi TrixiNémeth AnikóSarádi Krisztina
- Gaszton de Szapáry grófIrinoy grófnő fiaCsere LászlóBozsó József
- KadóGaszton nevelési felügyelőjeKokas Piroska
- Irinyi grófnőHalász Aranka
- Fekete ZsigaHorváth Tamás
- San Rozino hercegFüsti Molnár Béla
- Mr. BaltimoorBalázsi Róbert f.h.
- rendezőHidvégi Miklós
- díszlettervezőLangmár András
- jelmeztervezőImrik Zsuzsanna
- zeneszerzőKálmán Imre
A cigányprímás legendája:
A bécsi librettógyárosok most olyan témához nyúltak, mely feltehetően még az eddigi szövegkönyveknél is „jobban fekszik” Kálmán Imrének. Így került az új operett középpontjába a legendás cigányprímás, akiért bomlanak a nők, akinek vonója lázba ejti a világvárosokat. Ez volt az alapgondolat, amely végül is a szövegkönyv olvasztótégelyében összekeverte Rigó Jancsi, Rácz Laci, sőt Rácz Pali sorsát – innen is, onnan is csippentve holmi szenzációt. Bár ez a cigány – Orfeusz a végén nem hasonlított senki emberfiához, mégis lehetőséget nyújtott arra, hogy az öregedő, s mind hiúbb Girardi pompás szerephez jusson, a Johann Strauss Színház színpadának valóságos egyeduralkodójaként. Ez az egyeduralkodói szerep olyannyira tökéletesen sikerült, hogy a többi színész visszaadta a szerepét, mondván: nem statisztál Girardi úrnak! A végén – mint ahogy ez már a színházi háborúságok végén szokásos – a függöny mégiscsak szétnyílt, s a sokat vitatott, támadott Cigányprímás megjelent a bécsi publikum előtt.
Az operett története végül is így alakult:
Rácz Pali, a világhírű öreg cigányprímás csendesen éldegél egy Soroksári úti házban. A fia, Laci már Zeneakadémiára járó fiatalember, a leánya, Sári eladólány, az unokahúgát, Juliskát pedig ő maga akarja deres fejjel feleségül venni. Ez lenne a negyedik házassága, miután már az előző háromból tizenhat gyermeke van. A fiát lenézi az öreg naturalista, mert szerinte: „A szív az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet, és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket.” Emiatt és mert titokban szereti Juliskát, Laci sértett önérzettel világgá bujdosik.
Ekkor érkezik meg a Soroksári útra Rácz Pali párizsi barátja, Gaston gróf, aki hosszas rábeszéléssel ráveszi Ráczot, hogy menjen vele Párizsba és muzsikáljon nála egy ünnepségen.
A palota házizenekarát Laci vezeti, aki bujdusásában idekerült karmesternek. Az est fénypontja Rácz Pali volna, de a hegedűjén elpattan a húr, és fia játszik helyette óriási sikerrel. Az öreg cigány pedig, amikor ő is újból játszani akar, csúfosan megbukik.
Gaston gróf beleszeret Sáriba, viszont szomorú, mert anyja beleegyezését nem remélheti.
Laci meg azért bánkódik, mert Juliska az apja menyasszonya. A megoldást Rácz Pali és Gaston anyjának a találkozása hozza meg. Kiderül, hogy harminc évvel ezelőtt szerelem fűzte egybe a grófnőt és a prímást. A fiatalok gondjai is megoldódnak, mert a szerelem győzedelmeskedik és egymáséi lesznek.
A bécsi librettógyárosok most olyan témához nyúltak, mely feltehetően még az eddigi szövegkönyveknél is „jobban fekszik” Kálmán Imrének. Így került az új operett középpontjába a legendás cigányprímás, akiért bomlanak a nők, akinek vonója lázba ejti a világvárosokat. Ez volt az alapgondolat, amely végül is a szövegkönyv olvasztótégelyében összekeverte Rigó Jancsi, Rácz Laci, sőt Rácz Pali sorsát – innen is, onnan is csippentve holmi szenzációt. Bár ez a cigány – Orfeusz a végén nem hasonlított senki emberfiához, mégis lehetőséget nyújtott arra, hogy az öregedő, s mind hiúbb Girardi pompás szerephez jusson, a Johann Strauss Színház színpadának valóságos egyeduralkodójaként. Ez az egyeduralkodói szerep olyannyira tökéletesen sikerült, hogy a többi színész visszaadta a szerepét, mondván: nem statisztál Girardi úrnak! A végén – mint ahogy ez már a színházi háborúságok végén szokásos – a függöny mégiscsak szétnyílt, s a sokat vitatott, támadott Cigányprímás megjelent a bécsi publikum előtt.
Az operett története végül is így alakult:
Rácz Pali, a világhírű öreg cigányprímás csendesen éldegél egy Soroksári úti házban. A fia, Laci már Zeneakadémiára járó fiatalember, a leánya, Sári eladólány, az unokahúgát, Juliskát pedig ő maga akarja deres fejjel feleségül venni. Ez lenne a negyedik házassága, miután már az előző háromból tizenhat gyermeke van. A fiát lenézi az öreg naturalista, mert szerinte: „A szív az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet, és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket.” Emiatt és mert titokban szereti Juliskát, Laci sértett önérzettel világgá bujdosik.
Ekkor érkezik meg a Soroksári útra Rácz Pali párizsi barátja, Gaston gróf, aki hosszas rábeszéléssel ráveszi Ráczot, hogy menjen vele Párizsba és muzsikáljon nála egy ünnepségen.
A palota házizenekarát Laci vezeti, aki bujdusásában idekerült karmesternek. Az est fénypontja Rácz Pali volna, de a hegedűjén elpattan a húr, és fia játszik helyette óriási sikerrel. Az öreg cigány pedig, amikor ő is újból játszani akar, csúfosan megbukik.
Gaston gróf beleszeret Sáriba, viszont szomorú, mert anyja beleegyezését nem remélheti.
Laci meg azért bánkódik, mert Juliska az apja menyasszonya. A megoldást Rácz Pali és Gaston anyjának a találkozása hozza meg. Kiderül, hogy harminc évvel ezelőtt szerelem fűzte egybe a grófnőt és a prímást. A fiatalok gondjai is megoldódnak, mert a szerelem győzedelmeskedik és egymáséi lesznek.
2002. 12. 06.
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!