Egy amerikás magyar meg akarja hálálni jótevőjének, hogy ’57 tavaszán figyelmeztette, letartóztatják. Csakhogy a szokványos – tehát: lerobbant – lakótelepi lakásban vegetáló nyugdíjasokon és leányukon pénzzel, utazással, háládatos szívkitárással nem lehet segíteni. Megérteni, mi a jó szándék, mi az öröm lehetősége, mi az, amit idehaza még lehetne, ha …
A közmondásos kabátot újragombolni csak akkor sikerülhet, ha minden gombján elvégezzük a szükséges csiki-csukit, vagy ha kibújunk belőle. Két világ ütközik, méghozzá a jó szándékú közeledés jegyében: derült égből nagyobb a mennykő.

A XX. század második fele a kelet-közép európai államok részére hasonló történelmi, társadalmi és politikai megpróbáltatásokat hozott. Az 1945 utáni politikai helyzet az összes érintett országban alapvetően megváltoztatta az itt élők gazdasági-és politikai viszonyait, mentalitását, hangulatát. Az eredeti helyzet visszaállítására mindenütt megmaradt az igény, ám az különféle módon és időpontban jutott kifejezésre.
A világot a legmarkánsabban az 1956-os magyarországi események döbbentették rá arra, hogy a „vasfüggöny” mögött valami nagy baj lehet. Az 1968-as csehszlovákiai és az 1980-as lengyelországi események aztán világossá tették, hogy a magyarországi forradalmat leverő hatalom mit sem változott az évek során és minden eszközzel ragaszkodik fennhatóságához.
Ezen országokból a változásokat igénylők bukása után nagy számú „disszidens” áramlott „nyugatra”, akik közül a legtöbben már csak a rendszerváltoztatás után térhettek haza.
Spiró György ennek a korszaknak az utóéletét dolgozza fel a Kvartett c. művében – mesterien. A négy szereplő által felidézett korszak bár magyarországi eseményeket - gazdasági, politikai és társadalmi nyomort idéz fel, azonban teljes egészében visszadja a hajdani csehszlovákiai helyzetet és azt a máig kiható szellemi nyomort, amely még ma is mérgezi világunkat.
A Kvartett panel-konyha lakói(az Öreg, a Feleség, és a másik ugyanilyen panelkonyhában élő Nő) szenvednek a hitük megcsúfolásától, az eszmék devalválódásától, a vendég a nemes szándékok kisiklásától: gyötri őket - persze a panel-konyha lakókat öntudatlanul - a magasabb rendű értékek hiánya. Valami nincs jelen, nincs meg ebben a létben. Hogy mi, azt nem tudják, csak érzik, hogy életük örömtelen, a mindennapok megalázó kis nyomoraival vannak elfoglalva, létük és tudatuk devalválódott. A leépült tudat devalválódott nyelvet eredményez.
A szlovákiai magyarok családi és baráti kapcsolataik révén nagy mértékben voltak részesei az 1956-os magyarországi eseményeknek. Hasonlót éltek át az 1968 utáni Csehszlovákiában, ezért a Kvartett rendkívül mértékben aktuális a mai szlovákiai helyzetben is.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának évében színházunk ezzel a művel kíván hozzájárulni az emlékezéshez.