Euripidész Bakkhánsnők című műve Dionűszosz, a színház istene tiszteletére íródott. A dráma bővelkedik a színházi helyzetekben: tele van álruhás alakokkal, téves identitású figurákkal, látványos színpadi effektusokkal, és lényegesen eltér a klasszikus görög színházi konvencióktól. Ugyanakkor – attól függően, hogy honnan nézzük -egyszerre bizonyul éles kritikának az ellen az isten ellen, akinek a tiszteletére íródott, illetve értelmezhető ugyanazon isten dicsőítéseként is, pontosan megfoghatatlan volta miatt, hiszen egyszerre tud isten és halandó, alkotó és romboló, rend- és káoszteremtő, férfi és nő, zsarnok és szelíd lenni. Pontosan ez a színházi értelemben vett gazdagság, az ellentétek egymásbamosódása, valamint a félreérthetetlen maiság teszi Euripidész drámáját lenyűgöző alapanyaggá.