„A fájdalom eltűnt a nap folyamán, a test ölelésigénye azonban megmaradt. A test vágyik a másik testre. Azért születtünk a testbe, hogy egyesüljünk a másik testtel. A testről érzékenysége és magánya miatt írok. Egyik testből a másikba. Behunyom a szemem, megnyugszom, és lassan álomba merülök. Lelkem a testemen át énekel.”

(Miroslav Mandić)

Az Együtt annak az előadásciklusnak a második része, amely egy párkapcsolat problémáit dolgozza fel annak különböző fázisaiban. Az első darab a Monológ című előadás volt, amely egy olyan férfi szerelmi vallomását mesélte el, aki képes volt beszélni a csalódásairól. Az Együtt ennek a szerelmi kapcsolatnak a továbbgondolása egy olyan helyzetben, ahol a szerelem beteljesült: a férfi és a nő együtt vannak, élik a szerelmüket. Mégis, mi akadályozza meg az együttlétüket? Fel tudják-e használni kapcsolatukat, hogy valamit közösen hozzanak létre? Melyik az a pillanat, amely örökké tarthatna? Miért kell megszakítani? Mozgásszínházi előadásunkban többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk…