Az 1930-as évek kis magyar falujában játszódó tragikomédia furcsa párhuzamot mutat a mai magyar valósággal. A falu életét átszövi a pletyka és az erősödő antiszemitizmus, mindezt

felerősíti egy idegen érkezése. Magány, szerelem, intrika és a boldogság keresése, majd a megalkuvások sorozata – mindezekkel együtt a szerző szeretettel és némi keserűséggel

nevetteti ki az alakjait...

„…írás közben nem az eredeti problémára, hanem csak a darabra koncentrálok. Mint a

Mahabharatában az íjászversenyen, amikor a mester tanítja a testvéreket, akik majdan

egymás ellen fognak háborúzni. Kitesznek egy szalmakakast, arra kell célozni. Mit látsz, kérdezi egyiküktől, aki azt mondja: látom a kakast, látom a felhőket. Őt a mester félreállítja.

És te mit látsz, fordul a másikhoz. Nem látok semmit, válaszol a fiú, csak a kakas szemét.

Akkor lőhetsz, mondja a mester. Elnézve ezt a Bábit a darabban, aki mások boldogságáért

mindig odaadja a magáét, az a kérdés jutott eszembe, hogy »jónak lenni jó?«

Jónak lenni nem üzlet, válaszolja Vörös István, nem éri meg. Jónak lenni kötelesség.”

Zelki János