Szilágyi László (1898-1942) szövegkönyvíró verseket, kabarétréfákat, novellákat, és egyfelvonásosokat írt, könnyed hangvételű írásait a kabarék is szívesen tűzték műsorra, azonban igazán híressé operettlibrettói tették. Együtműködésük Eisemann Mihály zeneszerzővel (1898-1968), a magyar operett egyik szülőatyjával 1929-ben kezdődőtt, amikor megírták első operettjüket, a Miss Amerikát. További közös munkájából születettek többek között az Egy csók és más semmi, az Alvinczi huszárok, a Meseáruház, az Ezüsmenyasszony című népszerű operettek. Ezenkívül a szerzőpárosnak olyan slágereket köszönhetünk, mint a Negyvenhatos sárga villamoson, a János legyen fenn a János hegyen, a Köszönöm, hogy imádott, a Pá, kis aranyom.
A szerzőpáros sikeres, éveken át tartó közös karrierjének titka, hogy Szilágyi László mint a színpadi hatások kiváló ismerője írta a szövegkönyveket, Eisemann pedig azoknak a komponistáknak az élvonalához tartozott, akik a bécsi operettet naggyá és pestivé tették, és meghonosították Magyországon a modern, dzsesszes hangzást.
Az Én és a kisöcsém című zenés vígjáték ősbemutatójára 1934-ben került sor a Fővárosi Operettszínházban. A történet Budapestről indul, Velencében zajlik, és újra Pesten ér véget. Egy vezérigazgató gazdag férjet szemel ki lányának, aki azonban az alváson kívül semmi másra nem kapható, de amint megismeri a dán milliomos fiatalembert, azonnal felébred. Csakhogy a szerelem nem esik az ölébe, ezért álruhát ölt, és vele utazik Velencébe. Az apja viszont detektíveket küld utána, akik beleszeretnek lánya barátnőjébe, az igazgató tehát kénytelen hazahozni a lányokat, de ezzel még nem ér véget az utazás...