A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tavaly indította el azt a rendezvénysorozatát, amelynek keretében műhelymunkákat láthat a közönség tantermi körülmények között. Tavaly Burák Ádám A másik alak és José Tirana Gyilkosok éjszakája című munkák kerültek a nyilvánosság elé.

Szexuál-tévelyszakos, rózsaszirom szagú lányok, éhenkórász, nagymellényű kurvák, énekes-táncos, vegetáriánus macák, orgazmusszegény, dohányfüggő cicák, öngyilkosjelölt, álomkóros anyák – nők, nők, nők…..kiknek ütött az óra. Az a bizonyos óra. A keresés órája, és a megtalálásé, melyben apa, fiú és a szent-kókler mereven megszámláltatnak, aztán jöhet a zsúr… Az éjfél fuvallata lemászik lassan az „Oriflame” lapok hasábján és csendben a fülcimpához ér. Az övékhez. A nőkéhez, mert eljött az idő…

Böfögve tágul az éj, ömleni kezd a habzó élet dagálya csendben, és a ceremóniamester jelentőségteljes gesztusokkal adja meg a hangot – kezdődik a Tánc. A halál tánca. Az ajtó nyitva, a Tangó végzi a munkáját.