Az Etűdök abból a balettfajtából való, amely a nagy együtteseknél mérce: Lander patikamérlegen adagolta benne a klasszikus technika minden elemét. A jól ismert Czerny-zongoraetűdök zenekarra hangszerelt változatára Harald Lander komponált táncetűdöt 1948-ban. A kompozíciót a Dán Királyi Balett mutatta be, a magyar közönség pedig 1962-ben láthatta először az Erkel Színházban, a Festival Ballet előadásában. Az Etűdök úgy is felfogható, mint egy balettóra, amelyen a táncosok bemutatják a különböző nehézségű ugrásokat, forgásokat, a spicctechnika specialitásait és a pas de deux-ket. Mindezt pergő és feszesen szerkesztett keretben, épp úgy, ahogyan a zongoristák végzik a Czerny-gyakorlatokat: cél a technikacsiszolás, a legegyszerűbb gyakorlatoktól a magas fokú virtuozitásig. A darab mára több ezer előadást ért meg szerte a világon. A közelgő budapesti bemutató egyszerre hatalmas lehetőség a társulat szólistáinak, és élvezetes, látványos szórakozás a közönségnek.

Az Etűdök betanító balettmestere Johnny Eliasen, ünnepelt, elismert szakember, aki utazó nagykövetként a világ számos társulatánál betanította a koreográfiát, mellette a darab jogörököse, Lise Lander segíti a színpadra állítást. A kompozíció nemcsak a Nemzeti Balett szólisti számára nagy feladat, hanem a karnak is, hiszen a legapróbb technikai kihívásoknak egyformán kell megfelelni. A darab repertoárra vétele épp ezért nemcsak a közönség számára hoz új színt a palettára. Emeli az együttes színvonalát, formában tartja és fejleszti a táncosok klasszikus tudását - épp ezért cél, hogy minél több szólista szerepeljen benne.