Bozsik Yvette és a Pécsi Balett között több találkozási pont is van. A táncszcénában való szinte forradalmi megjelenés, a folyamatos megújulás igénye, az egészen egyéni, sajátos mozgásnyelv, az emberközpontú gondolkodásmód és a hagyománytisztelet azok a sarkalatos pontok, melyek mentén egymásra találhat koreográfus és társulat. Bozsik Yvette koreográfusi pályáján mindig meghatározó volt az útkeresés, az expresszív táncszínházi kifejezésmód, az „esztétikus” táncon túllépő narratíva. A hattyúk tava újragondolt változatában az alapvető emberi érzelmek, a 21. század emberének önpusztító életmódja és a szabadság, tisztaság iránti vágya jelenik meg Bozsik Yvette különleges látványvilága és expresszív táncnyelve segítségével.

„A hattyúk a kultúrában, különböző népek mítoszaiban, legendáiban, népmeséiben, irodalmában számtalanszor előfordulnak, köréjük gazdag szimbólumrendszer épült, leggyakrabban a szabadságot, a szerelmet és a hűséget jelképezik. A nagy klasszikus mostani, újragondolt változata a mához, a mai emberhez szól. A régi orosz népmesén alapuló történet bemutatása mellett ebben a feldolgozásban egy ökológiai dráma is megjelenik, melyben a környezet rombolása központi téma. A hattyúk az emberek fölé emelkedve látják a civilizáció és a környezet pusztulását. Ugyanakkor elátkozott alakváltó asszonyok, akiknek nappal hattyúként, éjjel nőként kell élniük. A jó és a rossz harcában a darab nem foglal állást, hiszen ezek a tulajdonságok magukban a szereplőkben viaskodnak egymással. Egyszerre jelenik meg a szabadság, tisztaság iránti vágy, és annak reménytelensége, elérhetetlensége is.” Bozsik Yvette