Színházak
Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
- Az első fiatal nőGecse Ramóna e.h.
- Az első fiatal férfiBányai Kelemen Barna
- A második fiatal nőCsíki Hajnalka
- A második fiatal férfiLászló Csaba
- A középkorú férfiSebestyén Aba
- Az idősebb nőFarkas Ibolya
- Az idősebb férfiGyőrffy András
- A középkorú nőB. Fülöp Erzsébet
- A férfiHenn János
- A fiúKorpos András
- rendezőSorin Militaru
- díszlettervezőHoraţiu Mihaiu
- jelmeztervezőHoraţiu Mihaiu
- fordítóDeres Péter
- zenei szerkesztőVlaicu Golcea
- a rendező munkatársaTatár Ágota
Jon Fosse norvég drámaíró a kortárs drámairodalom egyik legismertebb és leggyakrabban játszott szerzője. Dramaturgiájának jellegzetessége a költői nyelv, a minimalista dialógusok mögé rejtett gondok és gondolatok. Szereplői általában névtelen hétköznapi kisemberek, élhetnek bárhol és bármikor. Mindennapi helyzetekben látjuk őket, de közben a lét értelmére, az emberek egymáshoz való viszonyára, az embereket összekötő és elválasztó kapcsolatokra és a magányra, az élet és halál közti különbségekre keresik a választ. Nem véletlen, hogy Fossét a becketti és bernhardi hagyományok folytatójaként tartják számon.
Alvás című drámáját 2005-ben mutatták be az oslói Nemzeti Színházban, 2006-ban az év legjobb drámája címre jelölték. Magyar nyelvű első bemutatójára a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vállalkozott.
A metaforikus, víziószerű darabban, egy fiatal pár lakást keres. Találnak is egy lakást, tetszik nekik, és így végre elköltözhetnek a szüleiktől. Elképzelik, hogyan szaladgálnak majd körülöttük a gyerekek. Egyszercsak egy másik fiatal pár is belép a házba. Kevésbé lelkesek, de ők is beköltöznek. A második fiatal férj egy babakocsit is hoz, ami kellemetlenül érinti a feleségét. A két pár egymás mellett él, de úgy tűnik, nem veszik észre egymást. Amíg az egyik pár arról beszél, hogyan fogják felnevelni harmadik születendő gyermeküket, a másik pár a gyermektelenségükön kesereg. Közben egy középkorú férfi lép be a lakásba, úgy tűnik, hogy ott lakik…
Az idősíkok alig észrevehetően váltakoznak, és ugyanígy cserélődnek a lakásban élő generációk. A fiatalság emlékezete, a felnőttkori tapasztalatok és az öregkori vajúdások folyamatosan egymásra vetülnek. A párok különböző élettörténetei egybeolvadnak, keverednek és reflektálnak egymásra.
2009. 03. 06.