Gedeon bácsi a lomtalanításra szánt ócskaságok között

játékállatokra bukkan. Különösen Zizimackónak örül, aki régi meséjére, a Micimackóra emlékezteti. És hát a többi kidobott játékállat is ismerős: Czacza, a falatka mangalica, aki mindig az események középpontjába kerülne, a barátai árnyékát mégis rémisztő elefánt árnyékának véli, Gyuszi, a nyuszibazár boltosa, aki furfangos csellel akarna megszabadulni Carla mamától és a zsebében lakó Nyüzsitől. Ők ugyanis valamilyen ausztrál papírdobozból pottyannak a Száz meg egy holdaspagony lakói közé. Nem elég, hogy Fülöpke még a farkát is elhagyja, ez aztán a bölcselkedő szamár számára újabb kesergésre ad alkalmat. Nagy baj nem esik, mert a kapucsengő húzójául szolgáló csacsifarkat végül a tudós Baglyas doktornál fedezik fel. A fordulatos kalandok során nyomozás indul bizonyos titokzatos lábnyomok ügyében, aztán meg számos rejtélyre fény derül, de sok titok

bizony titok marad.

Zalán Tibor eddig nyolc színdarabot írt a Stúdió K Színház színészeinek. A Rettentő görög vitéz és a Szamár a torony tetején évek óta színházunk műsorán van. Nem is csoda, hiszen minden, gyerekeknek szóló mesejátékunk évről-évre elnyerte a Színikritikusok legjobb gyerekelőadásnak járó díját. Ez a szöveg is bővelkedik szerethető figurákban, költői humorban, a gyerekek számára ismerős, néha kecskerímekkel tarka szófacsarásokban. Németh Ilona Műcsarnokban kiállított bábjait még gyerekközönségként láthatták a ma már hozzánk járó felnőttek, akik most iskolás lányaiknak, fiaiknak mutathatják be őket. A meglepő az lesz, hogy ezek most igazi rongybabák, akiknek mozgatása még kedvenc színészeink számára is izgalmas feladat. Spilák Lajos dalait egészen biztosan sokáig éneklik majd hazafelé a gyerekek, talán a szüleikkel együtt.

Fodor Tamás, rendező