Színházak
Szabadkai Népszínház
Makszim GorkijKicsik és polgárok
- BesszemenovKovács Frigyes
- Akulina Ivanovnaa feleségeH. Faragó Edit m.v.
- Pjotra fiaSzőke Attila
- Tatjánaa lányaG. Erdélyi Hermina
- NyilBesszemenov nevelt fiaRalbovszki Csaba
- PercsihinSzilágyi Nándor
- PoljaPercsihin lányaGál Elvira m.v.
- JelenaKalmár Zsuzsa
- TyetyerevPéter Ferenc
- SiskinPálfi Ervin
- CvetajevaTáborosi Margaréta m.v.
- SztyepanyidaszakácsnőSziráczky Katalin
- OrvosPéter László m.v.
- rendezőVerebes István m.v.
- díszlettervezőKis-Kovács Gergely m.v.
- jelmeztervezőGadus Erika m.v.
- dramaturgFaragó Zsuzsa m.v.
- fordítóFaragó Zsuzsa
- mozgásBodor Johanna m.v.
- zenei összeállításVerebes István m.v.
- fényFlajsman Róbert
- hangMatlári Miklós
- súgóKotroba Júlia
- ügyelőVrestyák Erzsébet.
- rendezőasszisztensBrestyánszki B. R.
Örömtelenül létezni, az örömtelenségbe lustán, felelőtlenül beleszokni, örömtelenségeinkért mindenki mást rögeszmésen okolni, rögeszméinktől nem tágítani, nem tágítani a magunk érdekében sem, rögeszmékkel küzdeni minden rögeszme ellen, fájdalmaink gócául folyamatosan a másoktól való sértettséget tudni csak, de közben soha be nem ismerni a magunk tehetetlenségét, a magunk hazugságait, a magunk érzéketlenségét, a magunk döntésképtelenségét, örömtelen létezésünk ellenőrizetlensége, zavarodottsága és féktelensége révén lehetetlenné tenni minden más létezését, a szeretetet szavak foglyául ejteni, sanda tetteinkkel minden értékes érzelmünk ellen merényletet elkövetni, és ebbe az egészbe beleüresedni, majd’ beledögleni, mindezeknek igeideje az a két és fél óra, aminek során a szabadkai társulat eljátsza Gorkij Kicsik és polgárok című színművét.
- Verebes István
MAKSZIM GORKIJ
Orosz regény- és drámaíró, elbeszélő, publicista.
Eredeti neve Alekszej Makszimovics Peskov.
Nyizsnyij-Novgorodban (ma: Gorkij) született 1868-ban.
Apja asztalos volt, fiatalon meghalt. Gyermekéveit a „nagyon vallásos, kegyetlen zsarnok és betegesen fösvény” anyai nagyapjánál töltötte, anyját is korán elvesztette, csak a „csodálatosan jó” nagyanyjától kapott szeretetet.
Nyolcéves korában inasnak szegődtették, ettől kezdve az „emberek között élt”, kifutófiú, ikonfestő, hajósinas és teherhordó volt, s gyalog bebarangolta Oroszország különböző tájait és a Kaukázust. 1888-ban a narodnyikokhoz tartozó fiatal értelmiségiekkel került kapcsolatba, emiatt 1889-ben letartóztatták; ettől fogva állandó rendőri felügyelet alatt állt. Száműzött forradalmárokkal, köztük marxistákkal ismerkedett meg.
1892-ben jelent meg első elbeszélése. Neve hamarosan széles körben ismertté vált, műveti néhány év alatt számos nyelvre lefordították.
1902-ben az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, de a cár személyes utasítására érvénytelenítették a döntést, mire Csehov, Korolenkó és mások is lemondtak tagságukról.
Az 1905-ös forradalom aktív résztvevője volt; letartóztatták, de a nemzetközi közvélemény nyomására kiengedték. 1905-ben belépett a bolsevik pártba. Gorkij tekintélyével és pénzzel is támogatta a pártot; annak döntése alapján hagyta el 1906 elején Oroszországot. Az USA-ba utazott, hogy a forradalom támogatására megnyerje a külföldi munkásságot és értelmiséget, de Amerikából a cári kormány követelésére távozásra kényszerült;
Ellentmondásos szerepet játszott az irodalmi és politikai életben.
1936. július 18-án halt meg Gorkijban, Moszkva mellett, vélhetően megmérgezték.
2007. 04. 17.