Színházak
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat
Szilágyi László - Eisemann MihályÉn és a kisöcsém
- Kelemen FélixtápszergyárosRappert-Vencz Gábor
- KelemennéKovács Éva
- Kelemen Katóa lányaBogár Barbara
- Vadász Fricigyors-és gépíróKovács Nikolett
- Andersen VillytápszergyárosFrumen Gergő
- Dr. SasmagánnyomozóPéter Attila Zsolt
- Dr. VasmagánnyomozóKányádi Szilárd
- Zolestyáka komornájukNagy Orbán
- VégrehajtóVarga Sándor
- PiriidegenvezetőnőGál Ágnes
- BözsiKelemen Félix titkárnőjeBándi Johanna
- FőpincérBodea Gál Tibor
- BoyPoszet Nándor
- PincérMarosszéki Tamás
- PortásZákány Mihály †
- SzereplőLászló ZitaNagy AnikóKányádi Anna
ZENEKAR:
Manfrédi Annamária (zongora, zenekarvezető), Anderco Péter m. v. (szólógitár), Sabo Marcel m. v. (basszusgitár), Cserey Csaba m. v. (ütőhangszerek)
- rendezőBessenyei István †
- díszlettervezőFornvald Gréti m.v.
- jelmeztervezőSzabó Anna
- dramaturgBessenyei Gedő István
- zenei vezetőManfrédi Annamária
- koreográfusGabriela Tănase
- korrepetitorManfrédi Annamária
- súgóVarga Katalin
- ügyelőVarga Katalin
- rendezőasszisztensVégh Balázs
Eisemann Mihály és Szilágyi László „vidám társasutazása” hosszú idők óta a könnyed színházi műfajok legkedveltebbjei közé tartozik. Klasszikussá vált, sok slágerrel megtűzdelt, szellemes történet. A néző remek humorral, egy jó adag pimaszsággal, tobzódó ötletekkel találkozik, de a darab egy pillanatig sem rugaszkodik el a műfaj szigorú szabályaitól. Mire kiderül, hogy a főszereplő fiú tulajdonképpen lány, olyan komikus helyzetek sorozatának kell bekövetkeznie, amelyek a bohózat és ezáltal a szerzők mély emberismeretéről és ironikus életfelfogásáról tesznek tanúbizonyságot. Életbölcsességek példáján keresztül láthatja a néző, hogy az emberi sors sokszor csupán egyetlen tétova mozdulaton múlik, és nem mindegy, hogy jobbra vagy balra lépünk el a szerencsénk, vagy ne adj’ Isten szerencsétlenségünk elől. De nem kell izgulni, főhőseinkre elkerülhetetlenül vár a boldogság.
„Én és a kisöcsém, fütyülünk a nőkre az idén…” - talán ez a legismertebb betétdala ennek az operettnek, amelyet Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben írt, és amelyet minden évadban műsorára tűz valamelyik magyar nyelvű színház. A szerelmi történet Velencében játszódik, és egy kirándulás során összezárt, különféle sorsú és társadalmi helyzetű emberek találkozásáról mesél. A helyzetkomikum és szövegpoénok alapjául a nélkülözhetetlen félreértések szolgálnak.
- Bérletszünetben az Én és a kisöcsém operett-előadás
- „Itt minden műfajban bizonyítani kell” - interjú Bogár Barbarával
- „Egyre inkább az otthonomnak érzem ezt a helyet” - interjú Frumen Gergővel
- Ismét bérletszünetben látható az Én és a kisöcsém
- Bérletszünetben látható az Én és a kisöcsém
- Már kaphatók jegyek a szilveszteri előadásra
Letölthető anyagok
2014. 12. 30.