„A tökéletesség receptje lépésekben, melyek sehová nem vezetnek” nem más mint hasznos tanácsok sora az öko és bió életmódhoz, valamint a a fitté váláshoz és elérjük a tökéletességet. Egy mozgásszínházi előadás, amely a “groove”-on alapszik és “zen”-é változik. (Andrea Gavriliu)

A boldogság? Mi a boldogság, mennyire fontos és hogy lehet elérni? Az idők során nagyon sokan megpróbálták megválaszolni ezeket a kérdéseket. Sokféle módon közelítették meg a témát: biológiailag, filozófiailag, vallásilag, de még pszichológiailag is, azonban a mai napig nem tudjuk pontosan mit is valójában a boldogság. Azt viszont jól tudjuk, hogy nagyon nagy szükségünk van rá.

Hogyan érhetjük el? Történelmi korszaktól, földrajzi helyektől, társadalmi rangtól, neveltetéstől függetlenül, minden egyes ember megalkotott egy boldogságreceptet. Egyesek 

annyira képzettek lettek ebben a tudományban, hogy tanítani kezdték másoknak is.  A lényeg, hogy, néhány egyszerű lépést követve, bárki sikeres lehet bármilyen téren: otthon, egy kapcsolatban, a közösségben, a munkahelyén... Csakhogy az ember versenyszelleme és folytonos elégedetlensége következtében a lépések száma nagyiramban nő, és a jelen kor embere egy maratoni labirintusban találta magát a boldogság felé vezető úton. Az elvárások annyira magasak lettek, hogy a boldogság mára már egyet jelent a tökéletességgel. Teljesen egészségesnek kell lenni ahhoz, hogy tökéletes legyen az alakunk, hogy tökéletes legyen a munkánk, a társunk, a lakásunk, az autónk, a nyaralásunk...

„A tökéletesség receptje lépésekben, melyek sehová nem vezetnek” nem más, mint egy esszé, a jelen kor emberének kétségbeesett próbálkozása a boldogság meglelésére egy, a társadalom összes szigorával teletűzdelt világban. Tökéletesség által boldognak lenni. A tökéletlenség egyenlő a boldogtalansággal. A tökéletesség illúziója folytonos versenyben tartja az embert, még akkor is, ha semmi eredményre nem vezet.