Képzeljük el, hogy egy kis időre megáll az idő, és kívülről szemléljük magunkat, idegenek a saját mozdulataink, gesztusaink, gondolataink, és kérdéseket teszünk föl. Nézzük, ahogy szerelembe esünk: megfogjuk egymás kezét, de miért? Hozzáérünk a másikhoz, táncolunk, lázadunk, együtt vagyunk, sóhajtunk, nevetünk, küzdünk, szenvedünk, szeretünk… de miért így?

Időnként átéljük a gyönyört, megszületik a szerelem szépsége, máskor pedig minden próbálkozásunk terméketlen. Egy előadás, amely mozdulatokba kódolva tárja fel ezt a külső nézőpontot, és újabb kérdéseket vet föl.