„ [...] Ami Moldova György most bemutatott művének tartalmi részét illeti, az sokkal inkább őszintén tisztességes, mint amennyire ma aktuálisan hatásvadász lehet. A főhős, Flandera János sorsa az előadásban napjainkig érő távlatot kap. Hiszen elszaporodtak mára a Flandera Jánosok, a céltudatos, rugalmas karrieristák. Képességeik jobbak-rosszabbak, tisztességük relatív, a lehetőségeik pedig tovább javultak. S vannak még hittel bíró, elkötelezett, bár talán szűk látókörű Altschulerek is. S mind nagyobb szükség van (lenne) a tisztakezű és tiszta fejű Károlyikra.
Formáját tekintve ez a Malom a pokolban meggyőzően színpadi, és élményt nyújtóan színházszerű, az epikai eredet ellenére is. Dicséri az író munkáját, aki - ésszerű kihagyásokkal, arányos átcsoportosításokkal, szereplők összevonásával és új dialógusokkal - formálta színdarabbá, drámai művé a regényt. [...]\"