Van egy nő. Szeret. Van egy nő. Gyűlöl. Van egy könyv, benne 97 nő. Nem 97. Csak egy. És az is férfi. Péter, kérem, akkor most, hogy van ez? Maga ír le engem, vagy én magát? Kávéház. Valahol Pesten. Valamikor. Történetesen esetleg mostanában. Nem történik. De történet. Játszik a komponista. Beszél az énekesnő, a zongorista. Énekel a színésznő. És beszél, szakadatlanul, szűnős-szüntelen. Beszél, hogy ne hagyják el, hogy ráfigyeljenek, hogy figyeljenek rá, legalább ezek itt, ha már elhagyták. Ha már elhagyta a férfi. Az a férfi. Az az egy.