„Megnyílik a csillagos ég!”

Színjáték életre-halálra

A 30 évvel ezelőtti világjobbító szándékú egerszegi színházalapítók küzdését és bízva bízását idézi meg Dale Wasserman zenés drámájának emblematikus főhőse: jobb sors utáni vágyunknak, teremtő képzeletünk szárnyalásának a csillagos ég sem szabhat határt.

A musical főhősét, a négyszáz évvel ezelőtt élt Miguel de Cervantes írót nagyon elszomorítja, hogy a világ nem úgy működik, ahogyan kellene. Regényt ír a társadalmi visszásságokról, melyben a főhős, Alonso Quijana kóbor lovag módjára útra kel, hogy igazságot tegyen.

A Hatalom négy évszázaddal ezelőtt sem tűrte a bírálatot, ezért az inkvizíció börtönébe vettette az írót – korunk művészének alteregóját. Cervantes a rabok szórakoztatására felölti a Búsképű Lovag maszkját-jelmezét, hogy rögtönzött színielőadásban újrajátsszák a szélmalomharcos Don Quijote lovag szörnyűséges kalandjait és gyönyörűséges halálát. Cervantes – mielőtt az inkvizíció bírósága elé viszik, hogy felbújtó eszméiért feleljen – ebben a „próbaperben” szeretné meggyőzni rabtársait arról, hogy „az életet nem olyannak kell elfogadni amilyen, hanem amilyen lehetne”.

A Don Quijote bőrébe bújt Cervantes „hivatásos álmodozóként” dalban fogalmazza meg a mindenkori művész „itt” (Magyarországon) is és „most” (2012-ben) is érvényes hitvallását: a legreménytelenebbnek tűnő egzisztenciális-emberi-társadalmi helyzetben is küzdeni egy szebb, jobb, élhetőbb világért, mert az emberi létnek értelmet „e küzdés maga” ad.

Pinczés István - rendező