Színházunk ebben az évben is bekapcsolódott a Múzeumok Éjszakája programsorozatba, és az év leghosszabb napján kulisszajárással vártuk azokat, akik kíváncsiak a teátrum titkaira. Mindhárom időpontunk szinte a meghirdetés időpontjában betelt, óriási volt az érdeklődés.

A program a színház előcsarnokában kezdődött, itt fogadta a vendégeket Tóth Kata dramaturg, színház- és drámapedagógus, Mechle Christian színművész és Kürtösi Ferenc színpadmester. 

„Amikor a kecskeméti városatyák meglátták a budapesti Vígszínház terveit, akkor azt mondták, hogy pont egy ilyen színházat szeretnének. Majd, amikor  meglátták a költségvetést, akkor hozzátették, hogy pont ilyet, csak kisebbet! Így lett a kecskeméti teátrum a Vígszínház kicsinyített mása” – elevenítette fel a kezdeteket Tóth Kata. 

A kulisszajárás a páholysorban folytatódott, ahol a résztvevők megtudhatták, hogy nem csupán a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyet jelképezték egykor, hanem a hang terjedését is segítik ezek a szépen kidolgozott ívek. 

Kürtösi Ferenc színpadmester elárulta a titkot, hogy a színház impozáns csillárában hogyan lehet égőt cserélni. Sőt, azt is megtudhattuk tőle, hogy tavaly nyáron egy filmforgatás miatt az összes izzó helyére gyertyát kellett tenniük, hogy a látvány jól illeszkedjen Mozart korához. Kiderült az is, hogy miért voltak egykor ötfelvonásosak az előadások, és miért nem volt szabad ételt és italt bevinni a színházba. 

A páholysor után a nézőtéren folytatódott a különleges színházi kalandozás. Tóth Kata elmondta, hogyan született meg a Nemzeti Dobogó, a teátrum tehetséggondozó műhelye. Ezután a fiatalok egyik vizsgadarabjából, az Abigélből láthattak egy részletet a kulisszajárás résztvevői. 

Ha már titkokról szó esett, a furcsa babonák is szóba kerültek. Például fény derült arra is, hogy miért nem lehet fütyülni a színházban, miért nem szabad kimondani a Macbeth és a Tosca nevet, és miért kell rálépni a szövegkönyvre, ha leesik. „Úgy tartják, hogy ha eldobod a szövegkönyvet, valaki fel fogja venni, és meg fogja tanulni a te szerepedet” – árulta el Mechle Christian, aki arról is szívesen mesélt, hogy milyen emlékezetes szituációkba tudnak keveredni a színészek és a súgók, amikor hirtelen meg kell oldani például egy beugrást.

Az ifjú színészpalánták után a kulisszajárás résztvevői vehették birtokba a színpadot. Kürtösi Ferenc megmutatta, hol van a zenekari árok, elmondta, hogyan mozgatják a díszleteket a zsinórpadlásról, és elárulta azt is, hogy miből készül a színpadi füst. A kulisszajárás résztvevői nagyon sok kérdést feltettek neki. Többek között arra is kíváncsiak voltak, hogy hol készülnek a díszletek, és hol tárolják a sokszor óriási elemeket. Természetesen sok fotó is készült a színpadon, hiszen a színházrajongók ezen a napon egy olyan szögből láthatták a város gyönyörű ékszerdobozát, ahonnan korábban sosem vehették szemügyre.