Új bemutatónk szerzője fogalmazta meg a darabról: "Két olyan emberről szól, akik elakadtak a saját életükben, és a találkozásuk segít nekik elmozdulni a holtpontról."
"A komfortzónából kilépni, saját gyengeségeinkkel és korlátainkkal szembesülni sosem kellemes, de ez kell ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni, és közben a szemünk előtt alakul ki egy valódi barátság. (...) Olyan darabot akartam írni, amely nem párkapcsolatról szól, hanem barátságról, ami ugyanolyan fontos, mint a szerelem, és sokszor ugyanúgy vágyunk rá, mint a romantikára..."
Miért látjuk másképpen ugyanazokat a dolgokat? És miért van az, hogy néha segít, ha a másik szemével nézünk magunkra? Hogyan lehetne a boldogság közelébe férkőzni? Ott a válasz ebben a kedves és vicces, olykor torokszorító előadásban, a Mákfagyiban, amelyet február 13-án mutatunk be Kálid Artúr és Jeney Luca főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében.
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk.
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező)
„Amikor nem érzem a színházban, hogy mit akar tőlem az előadás, hogy mi felé akar terelni, akkor én elhagyatott leszek és magányos.” – beszélgetés Csiszár Imrével
Interjúk
Művészek írták
Interjúk
