Nemes Leventéről Nagy B. Sándor dramaturg, újságíró beszélgetőkönyvet készített, melynek magyarországi bemutatóját október 27-én, pénteken 17 órától tartják az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székházában, a Hild villában.
Kevés olyan színház iránt érdeklődő ember él a magyar nyelvterületen, aki ne hallott volna Nemes Leventéről. Sokan láthattuk is őt színpadon, idősek és fiatalok egyaránt, mert immár hatvan éve folyamatosan játszik, pályája összefonódott a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi színház nagy korszakaival.
Nemes Levente 1962-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, utána 1972-ig a marosvásárhelyi színház színésze volt. 1972-től mindmáig a sepsiszentgyörgyi színtársulat tagja, 1992–2005 között az intézmény igazgatói tisztségét is betöltötte. 2008-ban nyugdíjba vonult, de azóta is folyamatosan játszik, a tavalyi évadban négy előadásban vállalt szerepet. Nyolcvanhárom évesen is meghatározó személyisége a Tamási Áron Színház társulatának.
Valamennyi alakításában eredeti, hiteles, magánemberként bölcs és megfontolt, művészetét talán az igényesség és a megújulásra való örök törekvés jellemzi leginkább. Színházvezetői munkájához kötődik a szentgyörgyi társulat művészi célkitűzéseinek újrafogalmazása, 1995-ben az ő kezdeményezésére valósult meg az a bizonyos, sokat emlegetett fúzió a sepsiszentgyörgyi színház és a Bocsárdi László vezette gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház amatőr társulata között, mely megnyitotta az utat egy immár több évtizeden át tartó szakmai sikersorozat felé. Nemes Levente olyan vezetőtípus, aki szívesebben marad háttérben az ügy mögött, amelyet szolgál. Színház iránti szeretete, alázata, színészi és színházvezetői elkötelezettsége példaértékű volt az elmúlt fél évszázadban mindazok számára, akik a kultúra bármely területén alkottak Sepsiszentgyörgyön, egyénisége mély nyomot hagyott a város művészi arculatán. Szerepeiről elismerő kritikák hosszú sora jelent meg magyar és román nyelven egyaránt, munkásságát számos díjjal jutalmazták.
Az életútinterjú-kötet szerzője Nagy B. Sándor dramaturg, újságíró, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház irodalmi titkára és a Háromszék napilap munkatársa. Nemes Leventéhez hasonlóan maga is a marosvásárhelyi származású, 2004-ben végzett a helyi színművészeti egyetem teatrológia szakán. 2006 óta Sepsiszentgyörgyön él, ahol pár évet leszámítva mindmáig a Tamási Áron Színház munkatársaként dolgozott, dolgozik. 2015-től a sepsiszentgyörgyi Háromszék Napilap újságírója, kulturális szerkesztője is.
A tizennégy fejezetből álló, száz fotót és Nemes Leventéről írt méltatásokat is tartalmazó, névmutatóval ellátott beszélgetőkönyv 2022. decemberében készült Szebeni Szabó Róbert grafikai szerkesztésében, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában.
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét.
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges.
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
Interjúk
Művészek írták
Interjúk
