Portré
Bartis Attila
Életrajz
Bartis Attila Marosvásárhely, 1968. január 22. –) író, fotográfus.
1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 óta él Budapesten. Író, fotográfus. Fotográfiáiból számos kiállítást rendeztek. Első regénye, A séta 1995-ben jelent meg.
A nyugalomból készült drámát Anyám, Kleopátra címmel 2003-ban tűzte műsorára a Nemzeti Színház, majd 2008-ban Nyugalom címmel mutatták be a magyar mozikban a regény alapján készül játékfilmet, amelyet Alföldi Róbert rendezett. Bartis Attila művei már több idegen nyelven is olvashatók.
Egy éven át írt tárcákat az Élet és Irodalom című folyóiratnak, ezeket írásait A Lázár apokrifek című kötetben adta ki a Magvető.
Könyveit több nyelvre lefordították. Fotóművészként fényképei számos kiállításon vettek már részt.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A kéklő pára (1998), A nyugalom (2001), A séta (2001), A Lázár apokrifek (2005), Amiről lehet (2010), A csöndet úgy (2010)
Díjai
Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (1995), NKA Irodalmi Ösztöndíj (1996-1998, 2003), Soros Irodalmi Ösztöndíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1997), Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj (1998, 1999, 2001), Hajnóczy Péter Irodalmi Ösztöndíj (1999), Örkény István Drámaírói Ösztöndíj (2001), Szolnoki Szigligeti Színház drámaírói ösztöndíja (2002), Márai-díj (2002), József Attila-díj (2005), Literarisches Colloquium Berlin irodalmi ösztöndíja (2005), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006) Varsói Magyar Kulturális Intézet alkotói ösztöndíja (2006), DAAD irodalmi ösztöndíj – Berlin (2007), Szép Ernő-jutalom (2010)

Képsorozatok
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András -
Művészek írták
Olasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György