Portré
Maros Gábor
színész
Életrajz
Tanulmányok: Bartók Béla Zeneműv. Szakisk., Színház- és Filmműv. Főisk., 1967-71.
Életút: 1971-73, 1976-81 az Operettszínház, 1973-76 a József Attila Színház, 1981-88 az Operaház, 1988-89 a kecskeméti Katona József Színház, 1989 a debreceni Csokonai Színház tagja, majd szabadúszó, 1995 99 a soproni Petőfi Színház tagja. 1982 a Theater an der Wienben, majd Münchenben, Zürichben, Klagenfurtban, Amszterdamban, Sydneyben, New Yorkban, Jeruzsálemben lép fel.
Főbb szerepei: Sancho Panza (Leigh Wasserman: La Mancha lovagja), Szigligeti: Liliomfi, Mótel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Eben Cabot (O'Neill: Vágy a szilfák alatt), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Kacsóh: János vitéz, Konferanszié (Kander Ebb: Kabaré), Edvin, Bóni (Kálmán: Csárdáskirálynő), Alfréd, Orlovszky (Strauss: A denevér), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Franz (Offenbach: Hoffmann meséi), Sporting Life (Gershwin: Porgy és Bess), Monostatos (Mozart: A varázsfuvola), Berkó Károly (Odze: Lordok háza), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Seres Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), filmen: Reménykedők (1971), Lányarcok tükörben (1972), Orbán lelke (1994 tv).
Főbb rendezései: Szikszay Solti Makai: 3 testőr + 1.
Főbb művei: Az élet egy nagy csodálatos semmi... Gondolatok Seress Rezső életéről (1999).
Hobbi: zene.
Életút: 1971-73, 1976-81 az Operettszínház, 1973-76 a József Attila Színház, 1981-88 az Operaház, 1988-89 a kecskeméti Katona József Színház, 1989 a debreceni Csokonai Színház tagja, majd szabadúszó, 1995 99 a soproni Petőfi Színház tagja. 1982 a Theater an der Wienben, majd Münchenben, Zürichben, Klagenfurtban, Amszterdamban, Sydneyben, New Yorkban, Jeruzsálemben lép fel.
Főbb szerepei: Sancho Panza (Leigh Wasserman: La Mancha lovagja), Szigligeti: Liliomfi, Mótel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Eben Cabot (O'Neill: Vágy a szilfák alatt), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Kacsóh: János vitéz, Konferanszié (Kander Ebb: Kabaré), Edvin, Bóni (Kálmán: Csárdáskirálynő), Alfréd, Orlovszky (Strauss: A denevér), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Franz (Offenbach: Hoffmann meséi), Sporting Life (Gershwin: Porgy és Bess), Monostatos (Mozart: A varázsfuvola), Berkó Károly (Odze: Lordok háza), Turai (Molnár: Játék a kastélyban), Seres Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), filmen: Reménykedők (1971), Lányarcok tükörben (1972), Orbán lelke (1994 tv).
Főbb rendezései: Szikszay Solti Makai: 3 testőr + 1.
Főbb művei: Az élet egy nagy csodálatos semmi... Gondolatok Seress Rezső életéről (1999).
Hobbi: zene.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkApropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter
